Ha manapság sétálunk egy nagyobbat a városban, megfigyelhetjük, hogy szinte gombaként szaporodtak el a klímaberendezések üzembe helyezése az elmúlt néhány év során. Napjainkban talán már nincs is sok olyan irodaház, üzlet, vagy éppen ingatlan, amely ne lenne felszerelve egy modern légkondival. De természetesen nem is véletlenül lettek a légkondik ennyire népszerűek. Évről évre egyre forróbbak a nyarak, éppen ezért Magyarországon is egyre többen válasszák a split klímaberendezéseket (más néven osztott klímákat), melyek egy kültéri, és egy beltéri egységből állnak.
A társasházak esetében megfigyelhetjük azt is, hogy néhol egységesen, rendezetten vannak kihelyezve a klímaberendezések kültéri egységei, míg máshol egészen kaotikus módon össze-vissza vannak felszerelve a kültéri egységek az adott épület homlokzatára. Sajnos napjainkban a legtöbb ingatlan tulajdonos nincs is tisztába azzal, hogy az ilyen berendezések kültéri egységeinek kihelyezésére milyen komoly szabályok vonatkoznak.
Ezért fontos előre tervezni akkor, ha a klímáról van szó!
Több mindent is át kell gondolnunk azelőtt, hogy kiválasztanánk a számunkra tökéletes klímaberendezést. Ilyenkor számít az ingatlan mérete, és a klímaberendezés teljesítménye is, hiszen többek között ezeken fog múlni az is, hogy milyen hatékonysággal fogja tudni az adott berendezés nyáron lehűteni, vagy télen felfűteni az otthonunkat.
Már a klíma tervezésekor érdemes tudnunk, hogy a legtöbb esetben a légkondicionáló készülék telepítéséhez engedélyekre van szükségünk, ha pedig ezeket a szigorú szabályokat nem tartjuk be, az komoly szankciókat is vonhat maga után. Szerencsére vannak olyan helyzetek, amikor nem kell engedély a klíma telepítéséhez.
Mikor kell engedély, és mikor nem kell engedély a klíma telepítéséhez?
A klímaberendezés telepítéséhez nem kell engedély egyrészt akkor, ha kültéri egység nélküli készüléket választunk.
Másrészt engedély abban az esetben sem kell, ha társasházban élünk, ilyenkor akár a homlokzaton is elhelyezhetjük a klímaberendezés kültéri egységét, de ehhez szükség van a lakók beleegyezésére is. Erre 2008 óta van lehetőségünk, de természetesen néhány fontos szabályt ilyenkor is be kell tartani:
- A berendezést takartan kell elhelyezni a homlokzaton, és nem sérülhet az épület illetve a homlokzat sem.
- Meg kell akadályozni az ártalmas mértékű páralecsapódást
- Tilos szennyezni a készülék használatával a környezetet
Klímavásárláskor fontos tudni, hogy a fentiek kivételével minden esetben szükség van építési engedélyre akkor, ha a berendezés kültéri egységének elhelyezésére kerül a sor. Azokra a személyekre pedig egészen más szabályok vonatkoznak, akik társasházban élnek. Ha vidéken élünk, akkor mindig a területileg illetékes önkormányzatot kell felkeresnünk, ha pedig Budapestről beszélünk, akkor a főváros adott területi kirendeltségű építésügyi csoportjában kell kérni az engedélyt, de legyünk körültekintőek, hiszen kerületenként különböző mélységű szabályok vannak érvényben, itt figyelembe kell venni az adott terület településképi előírásait is.
Ha társasházban élünk, új klímánk telepítésekor be kell tartanunk a Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII.) erre vonatkozó paragrafusát, és az adott társasház szervezeti-működési szabályzatát is. Abban az esetben, ha egy közös tulajdonban lévő helyre (például külső fal, homlokzat) kerülne fel a készülék kültéri egysége, a Társasházi törvény 21. § (1) pontja lép érvénybe, miszerint: "Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely... az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt... közös épületrész, épület berendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, ... köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.”
Milyen megoldás jöhet szóba akkor, ha egy műemlékvédett épületről van szó?
Problémát jelenthet klímatelepítés során az is, ha az adott épület műemlékvédelem alatt áll, vagy ha világörökséghez tartozó homlokzatról van szó. A homlokzatra semmiképp nem kerülhet fel ilyenkor a kültéri egység, sőt a teraszon való telepítésnél is számíthatunk egyedi szabályozásokra. Ilyen esetekben a klíma telepítéséhez a Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelem Irodához kell fordulni a szükséges engedélyekhez.
Értelemszerűen, mivel a műemléképület célja az, hogy a homlokzatra ne legyen felszerelve a kültéri egység, el kell gondolkoznunk azon, hogy mégis milyen típusú készülékek jöhetnek ilyenkor szóba. Mivel a rejtett klíma kültéri egység komolyabb plusz költségeket is jelenthet, ezért a legtöbben ilyenkor a mobilklímában kezdenek el gondolkodni.
Milyen szabályozás vonatkozik a kondenzvíz elvezetésére a lakások esetében?
A klímaberendezésekben a levegőben lecsapódó pára cseppvíz formájában összegyűlik, és ha ez az összegyűlt víz nem tud maradéktalanul távozni a készülékből, akkor az, komoly problémákat tud előidézni. Ettől függetlenül az sem mindegy, hogy milyen módon, és hogy hova lesz elvezetve a klímából a felgyülemlett kondenzvíz. Célszerű már a klímaberendezés helyének tervezésekor a kondenzvíz elvezetéséről gondoskodni, hiszen ennek egyrészt meg kell felelnie a jogszabályoknak, és a rendeleteknek, másrészt a cseppvíz megfelelő elvezetése nélkülözhetetlen a készülék működéséhez.
Családi házak esetén a kondenzvíz elvezetés egy egyszerű feladat, hiszen azt könnyen ki lehet juttatni az udvarra, de lakások esetében ezt a témát is alaposan körül kell járnunk. Új építésű társasházaknál mindig már az épület tervezésekor gondoskodnak a klíma kondenzvíz elvezetésének módjáról, ilyenkor az általában egyenesen a csatornába jut. Szerencsére napjaikban ilyen esetben már elvárt a bűzzáró szifon alkalmazása, így megakadályozhatjuk azt, hogy a kellemetlen csatornaszagok visszaáramoljanak a lakótérbe a klímaberendezésünkön keresztül.
Azoknál a lakótelepi lakásoknál azonban, melyek régebben épültek, sokszor problémát jelent a víz elvezetés, főleg azért, mert általában a klímaberendezéstől távol esik a konyha, és a fürdőszoba csatornái. Fontos tudni, hogy közterületre tilos kivezetni a kondenzvizet, annak ellenére is, hogy nyáron gyakran találkozhatunk olyan megoldással, hogy a víz közvetlenül a járdára csöpög. Klíma beszerelés előtt fel kell keresni a közös képviselőt, és ki kell deríteni azt, hogy mit ír elő a társasházi szabályzat. Panellakások esetében ez a gond még több problémát elő tud idézni, hiszen egy 9-10 emeletes panelnél sok kellemetlenséget tud okozni az alsóbb szinten élő szomszédoknak az, ha kívülre vezetjük a kondenzvizet.
Az ilyen magas épületeknél ugyanis van idő légmozgásra, így a folyamatosan csepegő vizet a szél a lentebb élő lakásokba fogja fújni, ilyenkor pedig az ott élők jogosan fognak felháborodni. Kicsit egyszerűbb a helyzet a teraszos lakások esetében, hiszen az ide telepített készülékből egyből a balkonra lehet vezetni a kondenzvizet, de egy szintén sűrűn használt kivezetési módszer az is, ha a bekötés az esővizet elvezető ereszcsatornába történik meg.
A klíma zaj is fontos tényező lehet választásnál, ezért javasoljuk a Csendes klímák cikkünket is.