Miért fontos az ideális páratartalom, és hogyan érhetjük el?

A kellemes közérzet elérésnél nemcsak a hőmérséklet lényeges, hanem a páratartalom is. Az ideális páratartalom beállításával javíthatunk a hőérzetünkön. A legtöbben csak a hőfokok beállításával foglalkoznak, legyen szó hűtésről vagy fűtésről, a páratartalom gyakran csak minimális figyelmet kap, pedig fontos tényező.

Biztos mindenki tapasztalta már, hogy néha 24C°-ban is fázott, máskor pedig a 19C°-ban kellemesen érezte magát. A titok nyitja a páratartalom, ugyanis a megfelelő páratartalom mellett javul a hőérzet, tehát fűtésszezonban érdemes a fűtőtest gombjának feljebb csavarása helyett a páratartalmat beállítani egy ideális állapotra. A magasabb páratartalom ugyanis javítja a hőérzetünket, tehát például fűtés szezonban 20-22C°-os hőmérsékletű helyiségben 40-60% közötti relatív páratartalom kellemes környezetet teremthetünk.

De mi is az a relatív páratartalom, hogyan érhetjük el, hogy ideális legyen? Emellett az is fontos kérdés, hogy miért gond, ha túlságosan magas, illetve ha túl alacsony páratartalom van az otthonunkban. Nemcsak a komfortérzetünkre lesz ez hatással, hanem az egészségünkre is? A következőkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

Mi is az a relatív páratartalom?

Először is érdemes tisztázni, hogy mit is jelent a relatív páratartalom. A levegő relatív páratartalma az a százalékban kifejezett érték, amely adott hőmérséklet mellet a levegőben levő nedvességtartalom adja meg. Ez az érték egészségügyi szempontból is rendkívül lényeges, de a hőérzetünket is jelentősen befolyásolja. Az ideális érték beállítása tehát nagyon fontos, ugyanis sem a túl magas, sem a túl alacsony páratartalom nem előnyös.

Általánosságban elmondható, hogy az emberek többsége 18-24 °C között, 45-55%-os relatív páratartalom mellett érzi magát komfortosan, tehát fűtésszezonban ennek beállítására érdemes törekedni. .

Mi okozza a magas páratartalmat?

Nagyon sok otthonban tapasztalható, hogy a páratartalom túlságosan magas. Az ideális páratartalom 40-60 % között van, efelett magas páratartalomról beszélünk. Ennek számos oka lehet. Az egyik gyakori ok az építkezési megoldásokban keresendő. Ma már szinte tökéletesen szigeteltek a nyílászárók, de a műanyag alapú festékek, a korszerű külső szigetelési megoldások és műgyanta alapú nemes vakolatok is rendkívül jó szigetelést biztosítanak a házaknak és lakásoknak, annyira, hogy szinte megszűnik a természetes szellőzés.

A pára folyamatosan termelődik, és a túl jó szigetelés miatt a lakótérben reked. Az emberek átlagos tevékenységek végzése közben 50 gramm nedvességet adnak le óránként, intenzív testmozgással 250 grammot is. A zuhanyzás 2500 gramm párát termelhet óránként, de a szobanövények párologtatásával is számolnunk kell, ahogyan a mosott ruhák száradásával is. Általában a fürdőszobában a legmagasabb a páratartalom, de a konyhákban is magas lehet. Ha pedig túl jó a szigetelés, és nem működik megfelelően a természetes szellőzés, a pára nem tud távozni, így a szintje a helyiség funkciójától függően magas lehet.

Milyen hatásai vannak a túl magas páratartalomnak?

Ha a páratartalom túl magas, a levegő pedig telítődik, akkor a hidegebb felületeknél kicsapódik a pára, tehát a levegőben lévő nedvesség. Ez pedig nagyon kedvező élőhelyet biztosít a különböző gombák és penészféléknek. A túl magas páratartalom tehát nemcsak az általános közérzetünkre lehet rossz hatással, hanem az egészségünket is veszélyezteti. A gomba és a penész ugyanis súlyos egészség károsodást is okozhat.

Emellett az otthonunk álaga is romolhat. A kicsapódó vízcseppek megjelenhetnek a falakon, ablakokon, mennyezeten és a sarkokban, elszínezhetik a festést, leválhat a tapéta, de a vakolat is. A bútorok és elektromos berendezések is károsodhatnak, tehát nagyon fontos, hogy ilyen esetekben csökkenteni tudjuk a páratartalmat az ideális szintre.

Mit tehetünk ellene?

Ha probléma, tehát a magas páratartalom csak időszakosan van jelene, akkor a rendszeres szellőztetés jó megoldás lehet. Ha viszont egy állandósult állapotról van szó, akkor ezzel csak ronthatunk a helyzeten. Nyáron ugyanis a falak a levegő hőmérsékleténél hidegebbek, tehát ideális felületet biztosítanak a pára kicsapódására. A jelenség csak úgy szűntethető meg, ha a felesleges párát kivonjuk a levegőből.

A Midea vagy Gree klíma használata például jó megoldás lehet, ahogyan a páramentesítő berendezés beszerzése is. Ezekkel a berendezésekkel ugyanakkor a magas páratartalom tüneteit tudjuk csak orvosolni, a kiváltó okát nem tudjuk megszűntetni, csak a páratartalom csökkentésében segíthetnek. Van azonban ilyen esetekben egy kiváltó tényező, ami elősegíti, hogy túlságosan magas legyen a páratartalom, például túlságosan jól szigetelt a lakás. Ha végleges megoldást szeretnénk, akkor a kiváltó oknak is utána kell járni. 

Miért veszélyes az alacsony páratartalom is?

Azt gondolhatnánk, hogy csak a magas páratartalom veszélyes, de a helyzet az, hogy az alacsony páratartalom is rejt magában komoly egészségügyi kockázatokat. Alacsony páratartalomról akkor beszélünk, ha a levegő nedvességtartalma 40 % alatt van. Panellakásban fűtésszezonba nem ritka a 20 % alatti páratartalom, ami a bőr kiszáradásához, a szem és az orrnyálkahártya szárazságához vezethet.

A túl száraz levegő csökkenti az oxigén felvételét a vérben, fáradtságot, fejfájást, ingerlékenységet és az alvásminőség romlását okozhatja. Emellett a légutaknak sem tesz jót, köhögést és a nyálkahártya kiszáradását eredményezheti, ami viszont növelheti a megfázás és az allergia kialakulásának kockázatát.

De nemcsak a szervezetünknek káros a túl száraz levegő, de az állatoknak, növényeknek és a bútoroknak sem tesz jót.

Mi okozza az alacsony páratartalom kialakulását?

Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a hőmérséklet különbség a kinti és a benti levegő között, annál szárazabb lesz a levegő az otthonunkban. A túlságosan jó szigetelés a pára növekedéséhez vezethet, a rossz szigetelés viszont a páratartalom csökkenését eredményezheti, méghozzá túlzott mértékben. Vegyünk például egy távfűtéses lakást, ahol már a nyílászárók is cserére szorulnak, és a külső szigetelés sem a legkorszerűbb. Ilyen körülmények között 24-25C° mellett akár 20 % alá is eshet a páratartalom.

Alacsony páratartalom esetén a párásítás lesz a megoldás

Ha nagyon alacsony a páratartalom az otthonunkban, akkor rendkívül fontos, hogy növelni tudjuk azt. Ennek többféle módja is van. Az egyik, hogy több növényt vásárolunk a lakásba, ugyanis a növények 5-15 gramm nedvességet párologtatnak óránként. Érdemes télen a ruhákat nem csak a szárítógépbe szárítani, hanem egy-egy adag ruhát a lakásban szárítani, ugyanis egy mosásnyi ruha akár 50-200 gramm nedvességet is juttathat a levegőben óránként.

Emellett érdemes párásító berendezéseket is beszerezni. Vannak kisebb eszközök, melyek egy-egy szobában tudnak emelni a páratartalom mértékén, de léteznek már nagyobb berendezések is erre a célra.

Mit tehetünk az ideális páratartalom eléréséért?

Ha ideáli páratartalmat szeretnénk otthonunkba, először is érdemes tudni, hogy mennyi is a levegő nedvességtartalma. A páratartalom mérő eszközök nem túl drágák, de segíthetnek abba, hogy megállapítsuk, kell-e valamit másként csinálnunk.

Célszerű az ingatlan szigetelési és fűtési megoldásait is megvizsgálni, ugyanis ezek nagyban befolyásolják a páratartalom mértéket, ami a fentiekből már kiderült. A régi nyílászárók és a nem korszerű szigetelés ugyanannyira ártalmas lehet, mint a természetes szellőzést akadályozó megoldások. Amennyiben felújítás előtt állunk, erre is érdemes gondolni.

A növények mennyiségét is érdemes megvizsgálni, és a lakás páratartalmához igazítani a mennyiségüket. Ha túl magas a páratartalom, a sok növény nem túl célravezető, alacsony szint esetén azonban érdemes növelni a számukat.

A klímarendszer kiépítéssel is sokat tehetünk azért, hogy ne legyen túl magas a páratartalom, a párásító eszközök pedig akkor lesznek a segítségünkre, ha alacsony a levegő nedvességtartalma. Fontos tehát, hogy a megfelelő berendezéseket szerezzük be.