Kondenzvíz elvezetés szabályosan

A klímaberendezés egy nagyszerű eszköz, melynek köszönhetően komfortosabbá tehetjük otthonunkat, irodánkat, üzletünket, munkahelyünket stb. Évről évre egyre melegebbek a nyarak, de szerencsére egy jól működő légkondival elviselhetővé tehetjük a legnagyobb kánikulát is, emellett fontos megemlíteni azt is, hogy a mai modern készülékek nem csak hűteni, hanem fűteni is képesek, így a klímaberendezésünket akár az egész évben, télen és nyáron egyaránt használhatjuk.

Bár való igaz, hogy a klíma megkönnyítheti a mindennapjainkat, mégis vannak dolgok vele kapcsolatban, amelyről általában nem túl sok szó esik. Az egyik ilyen dolog például a kondenzvíz, ami lényegében a készülék melléktermékének is nevezhető. Nézzük meg ezúttal azt, hogy miért, és hogyan kell elvezetni a kondenzvizet, illetve járjunk utána annak is, hogy télen mit tehetünk annak érdekében, hogy a kondenzvíz ne fagyjon le.

Mit kell tudnunk a klíma kondenzvizéről?

Amikor a klímaberendezésünk a nyári forróságban kellemes hőmérsékletűvé lehűti otthonunk levegőjét, kondenzvíz (másnéven cseppvíz) is keletkezik, hiszen a nedvesség lecsapódik, majd összegyűlik a rendszer belsejében. Probléma lehet azonban a víz elvezetésével abban az esetben, ha túlságosan sok kondenzvíz gyűlik össze, és ez sajnos előfordulhat hibás elvezetés, és nem megfelelő karbantartás következtében is. Klímatulajdonosként fontos tudnunk, hogy a kondenzvizet nem vezethetjük ki az utcára, közterületre, ennek szabályozását pedig általában a helyi önkormányzatok írják elő. Bár ennek ellenére valószínűleg mi is láttunk már olyat, hogy a járdán a járókelők fejére csöpög a klímából kivezetett kondenzvíz, ez valóban nem egy szabályos megoldás, de az a tapasztalat, hogy sajnos ennek ellenőrzésére a hatóságoknak, és az önkormányzatnak sincs elég kapacitása.

Nem ritka az sem, ha valaki felhasználja a kondenzvizet, hiszen a legtöbb esetben annyira tisztának tekinthető, hogy sok helyen a virágokat és a növényeket is ezzel a vízzel locsolják, és nincs is ezzel gond, akkor, ha nem ehető növényekről van szó. De az sem ritka, ha a kondenzvizet valaki medencék, vagy akár pezsgőfürdők feltöltésére használja, sőt kiváló lehet autómosásra is.

Hogyan keletkezik a kondenzvíz?

 A légkondi működése közben elkerülhetetlen a páralecsapódás, hiszen az elpárologtató mindig hidegebb hőmérsékletű, mint az adott helyiség. Akkor keletkezik a kondenzvíz, amikor a klímát bekapcsoljuk, és a vízpára lecsapódik a hűtőtestre. Ehhez társul hozzá az is, hogy ma már a klímaberendezéseket nem csak hűtésre, hanem fűtésre is rendszeresen használják az emberek, éppen ezért a megfelelő kondenzvíz elvezetésre télen és nyáron egyaránt gondolnunk kell.

Gyakran fel szokott merülni a klímahasználók között az a kérdés, hogy mégis mennyi kondenzvíz számít normálisnak, elfogadhatónak. Sajnos erre a kérdésre nehéz lenne pontos választ adni, hiszen a kondenzvíz mennyisége egyrészt múlik a légköri páratartalomtól, másrészt a lakásban tartózkodók szokásaitól is.

Így kezeld a hűtési és fűtési kondenzvizet

Ahogy már fentebb említettük, a mai korszerű klímaberendezések nem csak hűtési, hanem fűtési funkcióval is rendelkeznek. A lakossági használatban leginkább a split klímák terjedtek el, ezeknél pedig a kétféle üzemmód miatt két helyen is termelődhet a víz. Ezek közül az ismertebb a beltéri egységben lecsapódó kondenzvíz, amit értelemszerűen ki kell vezetni a lakásból. Emellett azonban amikor hidegebb időjárásban fűtünk a klímaberendezésünkkel, akkor a készülék szintén vizet termel a kültéri egység leolvasztásához, ez pedig a kültéri egység alján távozik.

Ha azonban a klímaberendezésünket csak nyáron, a levegő lehűtésére használjuk, akkor szinte kizárólag csak a beltéri egységben keletkező víz elvezetésével kell foglalkoznunk. Hogy a szakemberek a klíma telepítésekor hova tudják kivezetni a kondenzvizet egyrészt múlik az engedélyeken és a törvényeken, másrészt a megrendelő elképzelésén is. Gyakran a kondenzvizet az esőcsatornába szokták bevezetni, ám ha erre nincs lehetőség ( például panellakás esetén) vagy drága, nem esztétikus, vagy egyéb okokból nem megoldható ez a megoldás, akkor az ügyfél eldöntheti azt, hogy a kondenzvizet beltérben szeretné valamibe gyűjteni (például tartályban, kannában) vagy kivezetné azt az épületen kívülre. Ha a víz magánterületre lesz kivezetve, akkor szükség lesz a magánterület tulajdonosának engedélyére, ha pedig csak úgy oldható meg a kivezetés, hogy a víz közterületre csepegjen, akkor a helyi önkormányzatnál érdemes engedélyt kérni, hiszen e tekintetben a törvényi szabályzás még  100% mértékben nem alakult ki.

Mit tehetünk azellen, hogy télen a víz lefagyjon a csepptálcában?

Nagyon fontos, hogy a fűtésre használt készülékek esetén elengedhetetlen a csepptálcafűtés, hiszen ez tudja biztosítani azt, hogy a csepptálcába összegyűlt, és ott esetleg megfagyott víz majd normál helyen tudjon távozni. A beltéri kondenzvíz mintájára nem is lehet az olvadékvizet elvezetni, ugyanis az a nagy hidegben azonnal belefagyna a csőbe.

A téliesített klímaberendezések esetén több, nagyobb kifolyási lehetőség is van a tálca alján, illetve egy elektromos fűtőszál is található a tálcán, mely arról gondoskodik, hogy a hideg fémtálcába télen ne fagyjon le a víz. Amennyiben télen a fűtési ciklusok közötti leolvasztás alkalmával keletkezett, akár több liter víz nem tud a kültéri egység csepptálcájából gyorsan távozni, akkor az alacsony hőmérséklet miatt belefagy, majd idővel olyan vastagra fagyhat ez a jégréteg, hogy kárt tehet a ventilátorban. Ilyenkor a jég vagy eltöri a ventilátor lapátját, vagy megállítja azt, ennek következtében akár le is éghet a motor.

Milyen szabályok vonatkoznak a kondenzvíz elvezetésére?

A klímaberendezések beltéri egységeiben megtalálható hőcserélő lehűl működés közben, ezért a környezetében található levegő páratartalma lecsapódik rajta. A megjelenő vízcseppek végül összegyűlnek egy csepptálcában, ezt a vízmennyiséget pedig folyamatosan el kell vezetni a készülékből. Bár már fentebb említettük, hogy meg lehet próbálkozni a helyi önkormányzatoknál az engedélykéréssel, de a legtöbb helyen a kondenzvizet közvetlenül közterületre tilos kivezetni.

Már amikor eltervezzük, hogy hova kerüljön majd a klímaberendezés, érdemes kitalálni azt is, hogy milyen módon, hogyan lesz majd a kondenzvíz elvezetve. Ez nem csak a jogszabályok, és a rendeletek betartása miatt fontos, hanem azért is, mert a készülék normál működéséhez is elengedhetetlen a víz megfelelő elvezetése. Az egyik legfontosabb dolog, amit szem előtt kell tartani, hogy a kivezetésben nem lehetnek olyan szakaszok, ahol a víz pangani tud, hiszen ennek a későbbiekben súlyos következményei is lehetnek. A pangás hatására kialakulhat a biofilm a csőben, amelyben könnyedén el tudnak a baktériumok, a gombák, és a különböző kórokozók szaporodni. Az ezeket tartalmazó nedvesség párolgásakor visszakerülhetnek ezek a kórokozók a levegőbe, ahol komoly betegségeket is előidézhetnek. A szakemberek éppen emiatt jellemzően úgy szokták beállítani a kondenzvíz elvezető csövet, hogy a víz a gravitáció segítségével a lehető legrövidebb módon kijusson a szabadba.

Mikor, hogy kell elvezetni a kondenzvizet?

Egy új építésű társasház esetében már a tervezéskor gondoskodnak a kondenzvíz elvezetéséről, hiszen ilyenkor a víz egységesen a csatornába jut. A régi lakótelepeken azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen az utólag felszerelt légkondi esetében már probléma lehet a cseppvíz elvezetése. Ilyenkor első körben a közös képviselővel kell beszélni, hiszen ő fogja tudni azt, hogy mit ír elő a társasházi szabályzat. A panelek sokszor 8-10 emeletesek, ilyenkor a lakások kívülre vezetett víz az alsóbb szinteken sok kellemetlenséget okozhat.

Panellakások esetében, ha van terasz, akkor a teraszra kivezetett kondenzvizet fel lehet fogni egy ballonba, vagy tartályba, ezt pedig fel tudjuk használni akár virágok öntözésére is.  Gyakran használt módszer a kondenzvíz elvezetésekor az, hogy egyszerűen az esővizet elvezető ereszcsatornába kötik be a csövet, itt azonban arra kell figyelni, hogy nagyobb esőzések idején a sok csapadék feltorlódhat a csatornában.