A hőség veszélyes lehet! A következő hőártalmak alakulhatnak ki, ha nem vagyunk elővigyázatosak:
Hőpangás: meleg, párás környezetben, túlzott fizikai megterhelés hatására jön létre leginkább. A terheléshez kevésbé szokott, túlsúlyos vagy idősebb embereknél hamarabb kialakulhat.
Tünetei: hányinger, hányás, szapora pulzus, szapora légzés, nagyfokú izzadás, izomgörcsök, beszéd és a járás zavara.
Hőkimerülés: a maghőmérséklet megemelkedik, de nem éri el a 39 Celsius fokot. Két formáját különböztetjük meg, a vízhiányos és a sóhiányos hőkimerülést.
Vízhiányos hőkimerülés tünetei: szomjúságérzés, bágyadtság, verejtékezés, láz, szapora pulzus, hányinger, légszomj, látászavar, ájulás.
Sóhiányos hőkimerülés tünetei: szédülés, hányinger, hányás, ingerlékenység, bágyadtság, szapora és szabálytalan pulzus, izomgörcsök, hasi görcsök, láz, ájulás.
Bármely hőártalmat tapasztaljuk azonnal orvoshoz kell fordulni, mert akár kórházi kezelésre is szükség lehet, továbbá a hőkimerülés következő fokozata a hőguta, ami már életveszélyes állapotot jelent!
Megelőzés
A folyamatos folyadékpótlás mellett fontos, hogy a legveszélyesebb időszakban, 11 és 16 óra között ne tartózkodjunk kint a melegben, a tűző napot pedig egyenesen kerülni kell. Viseljünk világos, könnyű és szellős ruházatot, illetve nyári kalapot. Ha otthonunkban vagy munkahelyünkön van klíma, igyekezzünk minél több időt a kellemes hőmérsékletben tölteni.
Klímával a hőség ellen
A legnagyobb elővigyázatosság ellenére is a napokig tartó extrém magas hőmérséklet megviselheti szervezetünket, az idősek és a gyermekek pedig különösen érzékenyek a hőségre. Kánikulában már éjszaka sem hűl le a levegő, így nyugtalanul alszunk, nem pihenjük ki magunkat, szervezetünk regenerálódó képessége csökken, immunrendszerünk legyengülhet. Ezt elkerülhetjük, ha otthonunkat klimatizáljuk, és így kellemes, pihenésre alkalmas hőmérsékletet állíthatunk be a szobákban.