Egy modern klímaberendezés komfortosabbá teheti otthonunkat, a készülékek többségét pedig nem csak nyáron, a lakás lehűtésére tudjuk használni, hanem akár ősszel, és télen fűtésre is alkalmas a klíma. Az új klíma megvásárlásakor, illetve a telepítésekor, és a felszerelésekor néhány fontos dolgot mindenképpen szem előtt kell tartanunk. Az egyik legfontosabb dolog, amiről nem szabad megfeledkeznünk, az az, hogy nem szerelheti fel akárki a klímaberendezésünket, a másik pedig, hogy ha az ingatlan külső felületére, vagy a homlokzatára szeretnénk feltenni a klíma kültéri egységét, akkor mindenképpen engedélyre is szükségünk lesz.

Az emberek nagy része az otthonaikba az úgynevezett Split, azaz az osztott klímaberendezést vásárolja meg, mely két részből, a kültéri, és a beltéri egységből áll. A kültéri egység pedig értelemszerűen az ingatlanon kívül kap helyet, az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy hol. Ahhoz, hogy ezek a készülékek felkerülhessenek az ingatlan külsejére, mindenképpen be kell szerezni a szükséges engedélyeket. Ugyanis, ha ennek hiányában szereli fel valaki a légkondit, akkor számítani kell arra, hogy az önkormányzat egy helyszíni ellenőrzés során akár le is szereltetheti azt. Ilyenkor az indok lehet akár az épület károsítása, vagy a városképrontás is. 2006 óta kötelező Magyarországon egy új építésű ingatlan esetében nem csak az építési, hanem a klimatizálási terveket is benyújtani.

Hova kerülhet, és hova nem kerülhet fel a légkondi?

Az problémát fog okozni, ha a légkondicionáló berendezésünket pont az utcafronti falra terveztük, ide az engedélyt nagy valószínűséggel nem is fogjuk megkapni. Abban az esetben, ha az utcafronti oldalon van egy erkélyünk, akkor már kicsit más a helyzet, ugyanis a készüléket a terasz felöli részhez fel tudjuk szerelni, akkor, ha az takarásban van. Az azonban leginkább már a lakóközösségen fog múlni, hogy ezért kapunk-e bármilyen büntetést, hiszen ilyenkor könnyen hivatkozhat arra a többi lakó, hogy rájuk csöpög a kondenzvíz, hiszen, ha az valóban a közterületre csöpög, akkor az már okozhat ilyen jellegű problémákat. A csöpögő kondenzvízzel pedig mindenképpen foglalkozni kell, erre pedig nem csak a büntetés miatt kell odafigyelni, hanem azért is, mert a kondenzvíz tönkre teheti a vakolatot, illetve a falfestést is.

Ahhoz, hogy a kültéri egység a homlokzaton kaphasson helyet, általában még az építési engedély is szükséges, ilyenkor szokott kezdődni azonban a probléma, ugyanis ahhoz az építész terv is kelleni fog, amit ilyenkor kötelezően be kell mutatni. Arra is számítani kell, hogy egy ilyen komplett engedélyezési eljárás ára minimum 50-60 000 forint, az pedig, hogy mennyi időt kell várni az engedélyezési eljárásra, megint csak az adott településen, illetve az önkormányzaton múlik. A tapasztalatok alapján ennek ellenére elmondható, hogy rengeteg esetben (az esetek mintegy 98 százalékában) a légkondicionáló kihelyezett kültéri egysége nincs engedélyeztetve.

Ezek a jogszabályok magába foglalják a legfontosabb tudnivalókat

Azoknál a készülékeknél, melyek 1997 után lettek telepítve, mindenképpen szükséges megszerezni az úgynevezett „Fennmaradási engedélyt”, melyet az Építésügy hatóságoktól tudjuk bekérni. Ha pedig a klíma telepítésére adjuk a fejünket, az alábbi törvényekkel jó, ha tisztába vagyunk:

• A 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet magába foglalja azokat a szempontokat, melyeket figyelembe kell venni a készülék elhelyezése során.
• A 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet meghatározza az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos tevékenységeket, illetve bemutatja az eljárások rendjét, a bejelentésről és a fennmaradásról egyaránt.
• A 245/2006.(XII.5.) kormányrendelet bemutatja részletesen az építésügyi bírság megállapításának szabályzását, tehát hogy milyen módon szabható ki a bírság, és mekkora lehet annak mértéke. Ez a bírság minden esetben az építtetőt fogja terhelni, de a szakemberek, akik a telepítést elvégezték, mindenképpen felelősségre vonhatóak probléma esetén.
• Az 1997. évi LXXVIII. törvény pedig meghatározza az általános követelményeket az épített környezet kialakításával kapcsolatban.

Nem csak a szabályzatok miatt fontos a klíma helyének kiválasztása

A hűtő-fűtő klímák esetében két fő csoportba is sorolhatjuk a berendezés kültéri egységének elhelyezésének szempontjait, hiszen egyrészt biztosítani kell a készülék zavartalan működését, emellett figyelembe kell vennünk a lakók, illetve a szomszédok nyugalmát is. A légkondi kültéri egysége esetében fontos, hogy olyan helyre kerüljön, melyhez szükség esetén (javításkor, karbantartáskor) könnyen hozzá lehet majd jutni. Ebből kiindulva nem célszerű túlságosan magas helyre elhelyezni azt, hiszen problémát okozhat az, ha nem lehet hozzáférni majd az ablakból se, de az is gondot okozhat, ha az eresz alá van annyira beszorítva a kültéri egység, hogy a szakemberek még a vezérlőpanelhez sem tudnak hozzáférni.

Egy olyan klímaberendezés, amely hűteni és fűteni is képes, az egész év során üzemel. Tehát ha a klíma zavaróan hangos, akkor egész évben zavaró lesz a lakók számára. Emiatt mindenképpen érdemes olyan helyet találni a kültéri egység számára, ami se a szomszédot, se bennünket nem fog zavarni. A családi házak esetében főként a ferde tetőre telepített kültéri egységeknél szokott a rezgés problémát okozni. Pontosabban az, hogy a beépített tetőterek gipszkarton mennyezete úgy tudja felerősíteni a kompresszor rezgéseit, mint a dob hártyája. Éppen ezért a kültéri egység talpai alá érdemes gumibakot helyezni, ez ugyanis a rezgésből adódó kellemetlen zajt le tudja csökkenteni.

Miket tartsunk szem előtt a hűtő-fűtő klímák elhelyezésekor?

Azok a fűtő klímaberendezések, melyek levegő-levegő hőszivattyúval működnek, a kinti levegőtől vonják el a hőt. Ebben az esetben a fogyasztás miatt egyáltalán nem mindegy a levegő hőmérséklete, illetve az sem, hogy zárt térben van-e a kültéri egység. A légcsere zavartalansága pedig annyit tesz, hogy ha a készüléknek nem áll rendelkezésére korlátlan mennyiségű levegő, akkor egy idő után a klíma a már kifújt levegőt fogja majd visszaszívni, ennek következtében pedig a légkondi teljesítménye romlani fog, annak ellenére, hogy a készülék fogyasztása magasabb lesz.

Nyílt térben különösen fontos biztosítani a kültéri egység légcseréjének zavartalan működését, ez pedig ebben az esetben annyit jelent, hogy semmi akadály nem kerülhet a kifújt, illetve a beszívott levegő útjába. Ilyen akadály lehet egy bokor, egy eresz, vagy bármilyen tárgy, ami 1-2 méterrel közelebb van a készülékhez.

Természetesen nem csak az okozhat problémát a kültéri egység elhelyezése során, hogy valami a klíma előtt van, hanem az is, ha a klíma és a fal között nincs elegendő távolság hagyva. Éppen emiatt az összes gyártó mellékel egy telepítési útmutatót a készülékeihez, amely magába foglalja azt is, hogy a kültéri egység előtt, mögött, és mellett minimum mekkora szabad teret kell biztosítanunk a légkondicionáló berendezés megfelelő működéséhez. Ha ezeket nem tartjuk be, akkor megszegjük a garanciális feltételeket is. Ideális esetben azoknak a készülékeknek a kültéri egysége, melyeket hideg időben, fűtésre is használni szeretnénk vagy a homlokzati falon, vagy egy földön lévő állványon helyezkedik el. Ez azért fontos, mert fűtéskor a beltéri egység száraz, így a kültéri egységben kondenzvíz fog keletkezni a berendezés üzemelése során. A hideg kinti pára dérként csapódik le a kültéri egységben, ez aztán télen ráfagy a készülék hátsó felére. A modern klímaberendezések szerencsére ezt a jégréteget automatikusan leolvasszák időnként, így az így keletkezett olvadékvíz szakaszosan, nagyobb mennyiségben folyik ki a kültéri egységből. Ennek a víznek az elvezetésére is gondolnunk kell a kültéri egység elhelyezésekor, a legjobb, ha ezt a vizet kifolyás után azonnal elnyeli valami (például kulé kavicsos ágy).

Összegezve elmondhatjuk tehát, hogy több szempontból sem mindegy az, hogy új klímaberendezésünk végül hol fog helyet kapni. A klíma helyének kiválasztásához éppen ezért elengedhetetlen, hogy kikérjük a véleményét, és a segítségét egy jó, és tapasztalt szakembernek is.